A legfrissebb lakossági felmérésből kiderült, hogy a hazai lakóingatlanok közel 70 százaléka teljesen elavult, és minden tizedik már annyira rossz állapotban van, hogy felújításra sem érdemes. Ebből az derül ki, hogy több százezer bontásra érett lakás van az országban!
Energiapazarlók a családi házak
A felmérés szerint ma Magyarországon több mint 2,5 millió családi ház van, ez tehát a legelterjedtebb otthontípus hazánkban, ami azonban még a nyolcvanas években épült panelházakhoz képest is kétszer annyi energiát használnak el, ami az energiatakarékosság szempontjából egyáltalán nem szerencsés. Noha a lakosság többsége szeretne felújítani, a többség a rossz gazdasági helyzetből kifolyólag csak a munkálatok gondolatáig jut el ezen a téren, a gyakorlatig már nem.
A kutatás egyébiránt energetikai szempontból is górcső alá vette a magyar ingatlanokat, amiből újabb megdöbbentő részletek derültek ki, ezáltal például az is, hogy a magyar lakóingatlan-állománynak már közel 70 százaléka teljesen elavult, tehát főként a szigetelés, valamint a nyílászárók tekintetében felújításra szorul, mert nem felel meg az alapvető energetikai előírásoknak sem. Szomorú adat ezen felül, hogy az országban már minden tízedik lakás olyan rossz állapotban van, hogy nem érdemes felújítani sem őket, inkább az elbontás javasolt a szakértők részéről.
- Épületautomatika: www.iasautomatika.hu
Több százezer lakást kellene lebontani Magyarországon
Hazai lakáshelyzet
Az aktuális statisztikát összesen 2,5 millió családi ház és egyéb lakás, 925 ezer társasház – 84 ezer lakással –, valamint 31 ezer iparosított társasház – többnyire panel, mintegy 703 ezer lakással – adatai alapján készítették el.
A jelenleg Magyarországon ismert 15 épülettípus közül a leggyakoribbak a második világháború után, 1945 és 1979 között épült úgynevezett sátortetős családi házak, amiből 672 ezret számoltak össze a szakemberek, átlagosan 140 négyzetméteres alapterülettel. A panellakások esetében a többség – mintegy 324 ezer lakás – szintén 1979 előtt épült fel, ellenben időarányosan inkább ezt követően, avagy a nyolcvanas években indult be csak igazán a panelházak reneszánsza, csak a kérdéses évtizedben ugyanis több mint 25 ezer ilyen lakás épült hazánkban.
A legáltalánosabb és leggyakoribb családiház-típus jelenleg az úgynevezett átlagos, primer energiafelhasználású változat, amelynek lakói átlagosan a statisztikák szerint 405 kilowattórányi energiát használnak el négyzetméterenként egy évben. Ez majdnem a kétszeres azoknak az 1979 előtt épült iparosított technológiával ellátott épületeknek, és jóval több, mint a kétszerese azoknak a panelházaknak, amelyeket a nyolcvanas években húztak fel, és amelyek lakói átlagosan 200 kilowattórányi energiát használnak el négyzetméterenként egyetlen év alatt.
Utóbbi adat kapcsán érdemes kiemelni, hogy az energiafelhasználás nem minden esetben a rosszabb energetikai osztályt jelenti, lévén a panellakások területileg többnyire jóval kisebbek, mint a családi házak – gyakran három-négyszer is –, ezáltal nehéz az adatok alapján bárminemű következtetést levonni.
