Magyarország nem rendelkezik számottevő kőolaj vagyonnal, akkorával semmi esetre sem, amekkora a hazai fogyasztás igényeit kielégíthetné. Ezért a hazai üzemanyagárakat alapvetően a világpiaci árak alakulása határozza meg. Ugyanakkor más tényezők is befolyásolják, hogy mennyire csapolja meg a pénztárcánkat egy-egy tankolás.
A rendszerváltás előtti időkben kifejezetten olcsó volt Magyarországon a benzin. Az 1973-as olajárrobbanásig gyakorlatilag az egész világon olcsó volt az üzemanyag, ez meglátszik a 70-es évek előtt tervezett autók kialakításán is, ahol a takarékosság sokadrangú szempont volt. Hiába szálltak el az 1970-es években a nyersanyagárak, az egypártrendszeri Magyarországon a vezetés nem engedte, hogy a lakosság jelentős drágulást tapasztalhasson, így 1990-ben még mindig csupán 40 forint körül alakult egy liter benzin ára. Ekkor azonban a Szovjetunió megrendülésének és az Öböl-háború előszelének hatására az Antall-kormány a drasztikus üzemanyagár emelés mellett döntött és átlagosan harmadával növelte meg az üzemanyagok árát.
Szponzoráció: gepjarmuatiras.hu
A szinte egyik napról a másikra bevezetett 60 forintot is meghaladó benzinárak aztán a taxis-blokád néven elhíresült utcai tiltakozásokba torkollottak. Ez azonban nem állíthatta meg az áremelkedést, 1996-ban egy liter benzinért már 120 forintot kellett fizetni. A folyamatos emelkedés, a világpiaci trendektől némiképp eltérve, 2000-ig tartott, amikor 235 forint körül állapodott meg a benzin ára. 2004-ben ismét emelkedni kezdett, 2005-ben elérte a 280 forintot, majd némi lassulással 2009-ben lépte át a 300 forintos határt. A csúcsot 2012-ben érte el, akkor egy liter benzinért átlagosan 454 forintot kellett fizetni a kutakon. Szerencsére az emelkedés nem volt folyamatos és időről időre árcsökkenések is enyhítették, 2016 februárjában például ismét 300 forint alá esett a benzin ára.
Üzemanyagárak Magyarországon
Az előzmények ismeretében a jelenlegi 338 forintos átlagár kifejezetten barátinak mondható. Az elmúlt években a benzin és a gázolaj ára nagyjából kiegyenlítődött, bizonyos időszakokban az egyik, néha a másik ára emelkedett följebb, de az eltérés hosszú távon olyan csekély, hogy nem lehet pontosan meghatározni, mennyivel járnak jobban a benzines vagy a dízeles autók tulajdonosai, már csak azért sem, mert nem mindegy, hogy milyen típusú autót használnak és hogyan, illetve hogy mely kutakon tankolnak és pontosan milyen típusú üzemanyagot.
Mivel lényegi mennyiségű saját kőolaja nincs, ezért Magyarországnak a világpiacról kell kőolajat vásárolnia. A világpiacon azonban nem forintért, hanem dollárért árulják a hordóban mért nyersolajat, ez az egyik magyarázata az üzemanyagárak látszólag értelmetlen változásainak. Hiába változatlan a világpiaci ár, ha a forint gyengül, a dollár pedig erősödik, akkor nálunk drágulni fog a benzin, míg ha forint erősödik, az üzemanyagárak is csökkenhetnek. A napi árfolyamváltozásokat emiatt azonban nem érdemes böngészni, a MOL nem napi megállapodások alapján vásárolja a nyersolajat, hanem hosszabb kifutású ügyletekben.
Még mielőtt a kutakhoz kerülne, a nyersolajat ki kell bányászni, el kell szállítani, le kell finomítani, közben természetesen tárolni és ez mind olyan költséggel jár, amelyre minden részt vevő fél ráépíti a maga kisebb-nagyobb hasznát. A kitermelést végző cég éppúgy, mint a szállítmányozó vagy az olajfinomító. A benzinkutak sem jó szándékból működnek, üzemeltetőik a profitért versenyeznek egymással a vásárlókért, tehát mind ráteszik a maguk kiskereskedelmi árrését a nagykereskedelmi árra. Mindez soknak hangzik, de valójában nem az, összesen csupán az üzemanyag árának felét teszi ki. Pénzünk másik felét az államnak fizetjük, amely a 20 százalékos általános forgalmi adó mellett a gázolajra 28-, a benzinre pedig 32 százalék jövedéki adót vet ki. Ez kétségkívül jelentős tehertétel, Európában azonban nem számít kirívóan nagynak, sőt, a magyar benzinárak az utóbbi években kifejezetten kedvezőnek számítanak.
Ausztriában, Szlovéniában vagy Spanyolországban valamivel drágább a benzin, mint nálunk. Európa számos országában 400 forintnál is drágábbak a benzinárak, Szlovákiában, Angliában és Franciaországban például 400 forint körüli összeget hagyhatnánk a kúton a 95-ös benzin literéért, míg Németországban, Görögországban vagy Portugáliában akár 450-et is. Hasonlóan drágán mérik az üzemanyagot az egyébként jelentős készletekkel rendelkező Norvégiában is. Az üzemanyagárak szempontjából a legdrágább európai ország jelenleg talán Hollandia, ahol közel 500 forintba kerül egy liter benzin. A legolcsóbban Oroszországban juthatunk benzinhez, ott 200 forintot sem kérnek az üzemanyag literéért.
Nem lenne érdektelen a kőolaj árakkal összehasonlítani, mert igen érdekes dolog derülhetne ki az üzemanyag és a kőolaj arányában.