Alapesetben minden egyes anyag rendelkezik valamilyen kisebb vagy nagyobb hőszigetelő tulajdonsággal, ellenben léteznek olyanok, amelyek ezen a téren sokkal kedvezőbbek és hatékonyabbak, mint bármi más.
A hőszigetelő-képességet egy külön mérési számmal tudjuk kimutatni, avagy az úgynevezett hővezetési tényezővel, aminek mértékegysége a W/mk. Minél kisebb ennek a tényezőnek az értéke, annál jobb egy bizonyos anyag hőszigetelése.
Az évek során az építőipar rengeteg különféle anyaggal kísérletezett annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb, legolcsóbb, leghatásosabb, mindemellett pedig természetesen az egészséget sem befolyásoló anyagot. A gyártóknak végül be kellett látniuk, hogy a legjobb hőszigetelő anyag a levegő, így a nagy kérdés manapság leginkább az, hogy miként lehet egy épületet a lehető legjobban kvázi levegővel körbecsomagolni. Az ipar ehhez a tézishez igyekezett hozzáigazítani a megfelelő anyagokat.
A leggyakrabban használt hőszigetelő anyagok
Ma már az építőiparban nagyon sokféle anyagot használnak hőszigetelésre. Ezek közül a leggyakrabbak az expandált és extrudált polisztirol hablemezek, vagyis az EPS és az XPS, a kőzetgyapot, vagy egyes helyeken ásványgyapot, az üveggyapot, a fagyapot lemezek, valamint az egyre inkább elterjedőben lévő poliuretán hab, avagy a PUR hab, amely mindközül az egyik legjobbnak tekinthető, ha az ár-érték arányát vesszük figyelembe. Mindezek természetesen csak a Magyarországon ismert és alkalmazott szigetelő anyagok, ezáltal külföldön gyakran alkalmazzák ebből a célból a parafát, a gyapotot, a kókuszt, a kendert, a farostot és a cellulózt is.
A legismertebb hőszigetelő anyagok
A gyakori hőszigetelő anyagok jellemzői
Hazánkban az egyik leggyakrabban alkalmazott hőszigetelő anyag az expandált polisztirol. Ennek gyártása során az anyag celláiba levegőt zárnak, amivel rögtön rövidre is zárják a szigetelési képességet. Az egyik legolcsóbb hőszigetelő anyagként nagyon gyakran alkalmazzák homlokzati hőszigeteléshez. A kőzetgyapot vagy az üveggyapot lényege, hogy a benne megtalálható rostok által megkötött levegő biztosítja a szigetelési képességet. Szálas hőszigetelő anyagként kiváló a légáteresztő képessége, és magasan a legjobb hangszigetelő is egyben, hovatovább tűzállósága sem elhanyagolható. A szálas hőszigetelők közül hazánkban az üveggyapotot keresik a legtöbbször, hiszen olcsó, könnyű vele dolgozni és hatása is kiváló, mindemellett nagyon jól alakítható, és elenyésző súlya miatt egyáltalán nem terheli meg a szigetelendő felületet. Magyarországon általában ezt használják a leggyakrabban tetőtéri szigetelésekkor.
Szintén sokszor használt szigetelőanyag még az extrudált polisztirol, avagy az XPS. Ez az expandált változattal ellentétben zárt cellás kivitelezést kapott, aminek köszönhetően vízfelvétele teljesen elenyésző, így éppen ezért főként olyan helyeken alkalmazzák, ahol a szigetelésnek rendszerint vizesedést kell elviselnie. Emiatt főként lábazaton, zöldtetőkön, valamint fordított rétegrenddel bíró lapos tetőn használják a legtöbbször.
Itthon még nem túl ismert, ellenben hatékonysága és más egyéb előnyös tulajdonságai miatt a poliuretán hab az egyik legjobb választás tetőterek vagy lapos tetők szigeteléséhez. A PUR habként is ismert anyag két folyékony komponens közös reakciójaként alakul át egy igazán szilárd műanyag habbá, illetve felületté. Az építőiparban évtizedek óta nagyon gyakran és nagyon széles körben alkalmazzák, ezáltal szendvicspanelek hőszigetelésére, nyílászárók illesztésekor, újabban pedig már az ablakszárnyak esetében is. Hazánkban az utóbbi években egyre jobban elterjedőben van a szórt poliuretán habbal való szigetelés, aminek során szinte bármilyen felület kiválóan befedhető vele.
Az anyagot rendszerint folyékony masszaként hordják fel a szigetelendő felületre, ahol az megdagadva kitölti a legkisebb réseket és üregeket is, ezzel egy kiváló, illesztés- és résmentes hőszigetelő réteget hozva létre. A habot rendszerint a helyszínen állítják össze a két komponens összevegyítésével, felhordásakor pedig az épület tulajdonságai a mérvadók leginkább, hogy 2-3 centiméteres, vagy inkább 10-12 centiméteres vastagsággal alkalmazzák. Jelenleg kétféle típus ismert belőle, a zárt- és a nyitott cellás. Előbbi lég- és vízzáró, hovatovább a terhelésnek is ellenáll, a nyitott cellás azonban csak hőszigetelő képességekkel bír.
A fentiekben említetteken felül a fagyapot is ismert hőszigetelő itthon, de nagyon ritkán alkalmazzák. A lényege, hogy a faforgács szálakat cementkötéssel egymáshoz kapcsolják, és így gyártanak belőle különféle méretű és vastagságú lapokat. Hőszigetelő tulajdonsága nem túl kiemelkedő, nagyjából a fele az ásványi szálas anyagoknak, de mivel olcsó és kiválóan vakolható, ezért mégis gyakran alkalmazzák őket.
