Manapság egyre többen döntenek úgy, hogy környezettudatosan kívánnak élni, és megpróbálnak megtenni mindent annak érdekében, hogy életük és életterük egészséges és környezettudatos legyen. Az egyik ismert lehetőség a környezetünk védelmére a napkollektor.
Mi a napkollektor és mire tudom használni?
A napkollektor egy épületgépészeti berendezés, amelyet lakások, házak tetejére szokás felszerelni. Ma már intézmények, komplett épületegyüttesek is használják ezt a technológiát, nemcsak magánszemélyek. A berendezés segítségével meleg vizet tudunk magunknak készíteni, nem szükséges hozzá bojler vagy más vízmelegítő. A napkollektorok nem csupán a víz melegítésével tudnak segíteni bennünket, hanem kiváló kiegészítése lehet a fűtésnek. Ugyan a fűtést kiváltani vele teljesen nem lehet, csak rásegíteni tudunk, és így sokkal kevesebb lesz az éves fűtésszámlánk. A berendezés elsősorban a késő őszi, vagy a hidegebb tavaszias napokon tudja átvenni a normál fűtés helyét. Itt fontos megjegyezni, hogy szigeteletlen, rosszul szigeltelt lakásokon a napkollektor nem segít, így ezt mindenképpen rendezni kell, mielőtt csodát várnánk a szerkezettől. A villamosenergia kiváltására szolgáló napelem rendszerrel együtt is telepíthető, sőt, ma már léteznek kettő az egyben rendszerek is, amelyek napkollektorok és napelemek együtt.
- Napelemguru: napelemguru.hu
Hogyan működik?
A napkollektor a napenergiát használja fel, és azt alakítja át hőenergiává, amit fűtésre, vízmelegítésre tudunk használni. A berendezés rendelkezik egy fényelnyelő réteggel, ezt abszorvernek szokás nevezni. Ez a fényelnyelő réteg napsütés hatására felmelegszik, a hátulra ragasztott, hőszigetelt csőháló pedig elnyeli és csövek segítségével jut be a házba. Ez a cső általában keringető szivattyú szokott lenni.
A közvetítő közeg víz szokott lenni, de találhatunk levegőset is, ezt légkollektornak szokták nevezni, a vizes közeg a gyakoribb. A szerkezetük sem azonos ezeknek a berendezéseknek, megkülönböztetünk síkkollektort, vákuumcsöves kollektort és tartályos kollektort. A síkkollektorok esetében a fényelnyelő réteg és az üveg is sík felületű. A vákuumcsöves kollektoroknál a külső szigetelést egy vákuummal rendelkező üvgcsővel oldják meg. Ennek a csőnek több típusa lehet, például hőcső vagy U cső.
A kollektor a napenergiát elnyeli majd átadja a közvetítő közegnek. A tartály tárolt víz kapja meg a hőt, ami egy hőcserélő tartályba lett átadva a közvetítő közeg által. Hogy a kollektor megfelelően fel van-e melegedve, egy rendszer mindig figyeli, ha magas a hőmérséklet, a szolárszivattyú elindul. Ha túlontúl borús az idő vagy télen nem süt eleget a nap, kiegészítő fűtésre lehet szükség.
A napkollektor egy hosszútávú befektetés, így elsősorban azoknak ajánlott, akik hosszabb távon szeretnének élni a jelenlegi otthonukban. Egyéni igényeink és fogyasztásunk határozza meg a napkollektor típusát és méretét, mindenképpen tanácsos szakember segítségét kérni, hogy a lehető legtökéletesebb rendszerünk lehessen.