A Bild am Sonntag című német lap szerint elképesztő mértékben drágultak az országban az albérletek az elmúlt öt esztendő során, így több városban is több mint 30 százalékos drágulást regisztráltak, ami példátlannak tekinthető a múltból. Mindez azért is különösen nagy probléma, mert a németek jelentős része nem rendelkezik saját lakással, hanem csak bérelik otthonaikat.
Valahol 40 százalékos volt az emelkedés
Az egyik legnagyobb német ingatlanközvetítő portál elemzései szerint átlagosan a közepes méretű iparvárosokban szaladtak el a bérleti díjak a gazdasági válság óta. A legjelentősebb növekedést így Wolfsburgban, a Volkswagen autógyártó székhelyén mérték, ahol közel 41 százalékkal lettek drágábbak az albérletek alig öt év alatt, de például Ingolstadtban, az Audi székhelyéül szolgáló 130 ezer lakosú városban is 30 százalékos emelkedést regisztráltak. További probléma, hogy az iparvárosok mellett az egyetemi székhelyeken is jelentős drágulás történt, így például Göttingenben is mintegy 28 százalékkal többet kell fizetniük az albérlőknek, mint 2009-ben.
Intenzív ütemben drágulnak az albérletek a németeknél
A legdrágább régió természetesen továbbra is München maradt, ahol rekordértéken mozognak a lakásárak, ha bérlésről van szó. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a lakbér négyzetméterenként 13 euró körül mozog havonta, tehát közel 4 ezer forintba kerül, ami a hazai árnak mintegy négyszerese. Még mindig kijelenthető, hogy az albérletek terén drágábbak az egykori NSZK nagyvárosai, azonban az NDK területe is kezd felzárkózni, így például Jénában, az egyik legnagyobb kelet-német iparbárosban is közel 8 euró/négyzetméter egy átlagos lakás bérleti díja, ami több mint 20 százalékos emelkedést jelent 2009-hez képest. Mindezek pedig a rezsi nélküli árak, tehát Münchenben egy 60 négyzetméteres lakás bérleti díja jelenleg több mint 230 ezer forint havonta.
A legtöbb német albérletben él
A helyzet súlyosságát kiválóan példázza, hogy a lakbérek intenzív drágulása egyre nagyobb belpolitikai, gazdasági és szociálpolitikai problémákat vet fel az országban, hiszen a német lakosság jelentős része albérletben él. Mindezt a DIW gazdaságkutató intézet legutóbbi adatai is alátámasztják, amelyek alapján a németeknek alig 40 százaléka lakik saját tulajdonában lévő ingatlanban, ami a hazai átlaghoz képest – becsült érték: 5-6 százalék – rendkívül magas.
Természetesen a kedvezőtlen áremelkedésnek pozitív hozadéka is van, az emelkedő albérleti költségek miatt ugyanis egyre több német gondolkozik el lakáshitel felvételén, illetve saját lakás vásárlásán, amivel nem csak a hitel-, hanem az ingatlanpiacot is fellendíthetik. A német kormány természetesen már meghozta a szükséges intézkedéseket a lakbérek emelkedése kapcsán, így bevezették az úgynevezett lakbérplafon fogalmát, aminek a lényege, hogy egy esetleges bérlőváltás esetében a tulajdonos az adott kerületre vagy területre jellemző lakbérszínvonalhoz mérten legfeljebb 10 százalékkal magasabb kezdeti bérleti díjat állapíthat meg.
