Egy új élet, egy gyermek érkezése valószínűleg minden család életében különleges alkalom, amikor a születés örömét ünnepeljük. Rokonok és barátok egyaránt igyekeznek ezt a legárnyaltabb eszközökkel kifejezni, ahányféleképpen csak a szeretet nyelvén lehetséges. Különösen a játékok népszerűek az ajándék listán.
Választékból természetesen nincsen hiány mindaddig, amíg az a fontos, hogy „életünk értelmét” és „jövőnk zálogát” elkényeztessük, és megadjuk neki mindazt, amit anno mi nélkülözni kényszerültünk. Vajon meddig fokozható ez a tendencia?
Ünnepekre hangolva
Amikor újra van „legkisebb” a családban, új energiákkal töltődik fel az idősebb generáció, akik igyekeznek elhalmozni őt földi minden jóval. A szórakoztató- és szolgáltatóipar módszeresen készül is a legújabb hullám által diktált pillanatnyi vágyak kielégítésére. Az állandóan változó, felgyorsult vizuális ingerek által a kihívás óriási, ellenállni pedig nehéz a vásárlás kísértésének, mely a karácsony alkalmával szinte kötelezően kielégítendő szükséglet. A szeretet ünnepén már nem csupán a kalács sül ki, vagy ezernyi fénnyel ragyognak a gyertyák, hiszen manapság a legtöbb helyen díszünneplőbe öltözött, túlméretezett csomagok töltik ki a fenyő aljnövényzeti szintjét. A csillogó díszítések mögött felsorakoznak a legújabb teherautó, mozdony-modellek és vasúti sínek, pedig még a tavaly kapottak is éppen csak lerótták tiszteletköreiket a gyerekkuckó szőnyegén.
„Ennyi-ennyi sok játékom van!” – mutatják büszkén gyerekeink újonnan szerzett portékáikat, előhúzva megint egy játékokkal teli ládát a szoba rejtekéből.
Szupersztráda gyerekszemmel
Felnőttként sokszor nem nagyon értjük, hogyan képes a gyermeki agy befogadni azt a rengeteg információt, melyeket az újabbnál újabb játékok piaca kínál számukra. Azt viszont rögtön tudjuk, mikor görbül mosolyra vagy éppen sírásra a szeretett gyerekszáj attól függően, hogy melyik új kedvenc kerül terítékre a kívánságlistán. Egy pillantás alatt már a következő ajándékot bontják a szorgos kicsi ujjak, holott 5 perc sem telik bele, hogy a fél szoba a hátán hordja a játékkirályságot. Az pedig szinte elképzelhetetlen, hogy valami hiánycikk legyen, ha már egyszer a csintalan szempár – nekünk szegezve a kérdést – kinézte magának szórakozás gyanánt.
Visszagondolva a saját ifjúkorunkra, emlékszünk még a kedvenc képeskönyvünkből megelevenedő főhősökre az esti mesék alkalmával, az ágyikónkban hívogatóan csücsülő kedvenc plüssmackónkra, akivel megosztottunk álmainkat és a kedvenc dömperünkre, melyet azért választottunk, hogy nagy kalandra hívhasson az élet. Vajon a mi gyerekeink mire fognak emlékezni mind ebből? Lesz-e egy-egy kiemelt játszópajtása, akik hőssé nemesednek a több doboznyi kacatok félhomályában? Van-e idő, energia kitüntetett figyelemmel lenni valami iránt néhány perc leforgása után is?
Van, ami megfizethetetlen ajándék…
Gyermekeink mosolyukkal fizetnek nekünk. Mi pedig szeretnénk minél többször részesülni belőlük. A 21. század nemcsak a nők, hanem a gyermekek kora is. Talán soha nem övezte őket akkora figyelem őket, mint jelen korunkban. A játékiparon kívül a legújabb gyermeklélektannal és viselkedésük vizsgálatával foglalkozó pszichológiai kutatások állnak rendelkezésünkre, hogy iránymutatásaik segítségével megadhassuk nekik a lehető legtöbbet, melyet magunknak a legmerészebb álmainkban sem mertünk elképzelni. De vajon van-e annál becsesebb érték, mint az együtt töltött minőségi idő ajándéka, mely bár nem foglal nagy helyet a polcokon vagy a garázsban, de a felnőttkorban a leggazdagabbá varázsolja a szívünk mélyét?
